Légkondicionáló és klíma

Megosztás!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

A légkondicionáló másik, rövidebb elnevezése a klíma, melyet az éghajlat után kapta, mivel a készülék mesterségesen képes adott hőmérsékletet, vagyis klímát létrehozni. A légkondícionáló szóösszetétel második tagja, a kondíció (állapot, feltétel) olyan értelemben szerepel, hogy a légállapotot, a környezeti feltételeket megteremti, vagy állandósítja.

A klímákról még az él köztudatban, hogy csak légtér hűtésre használt eszközök. A valóság az, hogy az elmúlt években a (hűtő-fűtő) klímák a hideg teremtésen túl az egyik leghatékonyabb ár-érték arányban lévő fűtési módszerré is váltak. Sajnos az ebben rejlő lehetőségeket a társadalom még nem mérte fel helyesen, így nem terjedt el eléggé. Kiépítése sokkal könnyebb, kevesebb pénzbe kerül és kevéssé bürokratikus, mint egy gázcirkó vagy konvektor beépítése. Továbbá egy valóban fűtésre optimalizált jó energiaosztályú klímával való fűtés jóval olcsóbb lehet egy modern gázcirkónál is. Akkor adott esetben egy távhős fűtés megoldás árairól ne is beszéljünk. Továbbá vannak olyan helyek és körülmények, amelyekben egyéb alternatíva nem is volna megvalósítható. A hűtő-fűtő klímakészülék fűtési üzemben, mint hőszivattyú működik, és az elektromos energia befektetésével annál lényegesen több fűtési hőt szállít a környezetből a helyiségbe (COP tényező). Ezeket a hűtő-fűtő készülékeket az átmeneti időben (ősz, tavasz) lehet leggazdaságosabban használni.

A klimatizálás célja: a klimatizált térben a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását állandó értéken tartani vagy meghatározott program szerint változtatni.

A levegő összetétele elsősorban az oxigén és szén-dioxid koncentrációját jelenti, mely alapvetően a friss levegő ellátással van összefüggésben.

Fél klímának nevezhetjük, ha a légállapot-jelzők közül csak az egyiket (hőmérséklet vagy nedvességtartalom) tudja befolyásolni. Teljes klímának nevezhetjük, ha a levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását egyaránt befolyásolni tudja. A klímaberendezés a hőelvitelen kívül biztosíthatja a levegő tisztaságát, zaj-, por- és szagmentességet.

A különböző ablakklíma, SPLIT és MULTISPLIT készülékekkel klimatizálás csak abban az esetben valósítható meg, ha külön gondoskodunk a központi friss levegőbejuttatásáról. Ellenkező esetben csak léghűtő berendezésről beszélhetünk.

A jelenleg használt légkondicionálók többsége úgynevezett osztott (split). Ez a definíció azt jelenti, hogy a kültéri egység (kondenzátor, kompresszor) és a beltéri egység (léghűtő, elpárologtató) két külön egységet képez.

A komfort split klíma működése egyszerűen úgy írható le, hogy a kültéri és beltéri egysége, valamint az ezeket összekötő csővezeték egy hűtőkört alkot. Ebben a hűtőkörben van egy kompresszor, ami a hűtőkörbe töltött hűtőközeg térfogatát változtatja meg, így annak halmazállapotát és hőmérsékletét is. Hűtés üzemben a beltéri egység hőcserélőjébe hideg hűtőközeg érkezik, a ventilátor ezen a hőcserélőn szívja át a szoba levegőjét, ami lehűl. A beltéri egységben a hűtőközeg elpárolog, hőelvonás jön létre, gőz halmazállapotú lesz, és ez áramlik tovább a kültéri egység kompresszorába. A kompresszor összenyomja, hőmérséklete és nyomása megnő. Bekerül a külső kondenzátor hőcserélőjébe, ahol ismét lehűl, és folyadék állapotba kerül. A kondenzátor hőcserélőn hűvösebb levegő áramlik át mint a hűtőközeg hőmérséklete.

 

forrás: wikipedia

További bejegyzések

Az inverteres és on-off klíma…

Az inverteres és a hagyományos klímakészülékek közti legalapvetőbb eltérés a fordulatszám-szabályozás. Ennek révén kevesebb és fokozatosabb terhelés mellett nagyobb szintű hűtési és fűtési hatékonyságot érhetünk

Tovább olvasom »

Légkondicionáló és klíma

A légkondicionáló másik, rövidebb elnevezése a klíma, melyet az éghajlat után kapta, mivel a készülék mesterségesen képes adott hőmérsékletet, vagyis klímát létrehozni. A légkondícionáló szóösszetétel második tagja, a kondíció (állapot, feltétel) olyan

Tovább olvasom »
Shopping Cart